A hossz�cs�r� delfinek

I. A cs�kos delfin (Stenella coeruleoalba)
A m�rs�kelt vizekben fordul el�.

II. A h�romsz�n� delfin (Stenella clymene)
Afrika �s �szak-Amerika k�z�tt fordul el�.

III. A tr�pusi delfin (Stenella longirostris)
A m�rs�kelt vizekben fordul el�.

IV. A pettyes delfin (Stenella attenuata)
A pettyes delfin a Csendes-�ce�n, az Atlanti-�ce�n �s az Indiai-�ce�n tr�pusi �s szubtr�pusi vizeiben �l. B�r a faj m�g mindig viszonylag nagy sz�mban fordul el�, sok hely�tt vad�ssz�k h�s��rt, illetve sok delfin gabalyodik a tonhalhal�szok h�l�j�ba.

     H�t�nak pal�stja s�t�tsz�rke, hasa vil�gossz�rke. Gyakran s�t�t s�v h�z�dik a szem�t�l a mell�sz�j�ig. Mint�zata halv�ny h�ti �s hasi p�tty�kb�l �ll. Elterjed�si ter�let �s �letkor szerint el�fordulhat, hogy egy�ltal�n nem vagy s�r�n pettyezett. Az �llat n�veked�s�vel foltjai megt�bbsz�r�z�dhetnek. A parti vizekben �l� delfinek er�sebben pettyezettek.

     A pettyes delfin t�rsas l�ny, k�l�nb�z� m�ret� iskol�kban �sznak; gyakorta s�rga�sz�j� tonhalrajokkal egy�tt.T�pl�l�ka halak �s tintahalak. A pettyes delfin 15-25 �vig �l.

     A vemhess�gi id� 11-12 h�napig tart, ennek v�g�n egy borj� j�n a vil�gra. A borj� 80 centim�ter hossz� �s nincs petty rajta. 

V. Az atlanti delfin , m�sn�ven foltos delfin (Stenella frontalis)
El�fordul Afrika, illetve �szak-Amerika d�lkeleti �s D�l-Amerika �szakkeleti partjain.

VI. Bar�zd�sfog� delfin ( Steno brenandesis )
A m�rs�kelt vizekben �l.